Ezek megvesztek.

Merthát mit értek én a lovakhoz. A legtöbbet autóversenyekről írtam, az meg tökmindegy, hogy az WTCC, WEC, WRC, WRX, Wagy akármi más volt, semmi köze ehhez, amit ezek a félőrültek csinálnak a kétütemű vackaikkal.

Gondoltam, majd jól napozok egy kicsit, megnézem, mi ez az egész és összeismerkedem a srácokkal, meg eszek a büfében egy mindegymit kovászos uborkával. Mivel fognak ezek meglepni, a robogóm ekkora, mint amit ezek bőgetnek. Ezen fődbuta analógia mentén nagyjából mindenben tévedtem, amire aznap készültem.

Baljós előjelek, sorrendben. Nem volt a büfében uborka. Hetes perc alatt égtem brikettre a napon. És ezek olyan iszonyú tempót mentek, olyan vérgőzös motivációval és olyan bitang köridőkkel, hogy beszédhibás lettem.

Emlékszem, a meghívásomkor a félamatőr kifejezést hallottam. Meg hogy ezek itt ilyen hobbimotorosok, otthon csinosítják a szelepsapkát, meg ez a kétüteműzés is azért van, mert minden vasárnap megmarad vagy három liter panírmorzsás napraforgó olaj. De füvet meg nyírjon, akinek muszáj.

Francot. Ezek itt kőkeményen bereszelt versenymotorok. A két ütem amúgy is feketemágia volt mindig. Jó, nem friss, nem feltétlenül innovatív, meg izé, nem annyira zöld. Viszont nagyon finom hozzáértést igényel megtalálni az utolsó lovakat. Mennyit? Jah, 30+. 125 köbcentiből. Elképesztően apró részleteken múlik az optimális megoldás a tartósság-teljesítmény tengelyen. És ez nem annyi, hogy betolod a kerületi Gandalfhoz, hogy itt egy szatyor oreo keksz, de menjen ám, mint a meteor. Az igazán profi hozzáértők ritkák, elfoglaltak és misztikusak. Ja, és ez még nem minden; aluvázak, versenyfutóművek, profi programozás. Néztem a budi tükrében a vörösen izzó fejemet és arra gondoltam, hogy félamatőr itt egyedül én vagyok, mert még a nyomorult fényképezőgépemet sem hoztam el.

Gyorsak. Hiszen ahogy minden motorsport eseményen, itt is nagyon nyilvánvalóan látszik, hogy technikailag mennyire más, amit a versenypályán, és amit az utcán láthatsz. Persze nem csak a hardver miatt, a pilóták a saját képességeik fejlesztését is komolyan veszik, szóval az egész nagyon olyan, mint egy motorverseny! Minden van hozzá, pici politika, pici sustorgás, pici összesúgás. De messze nem annyi, hogy megmérgezze az egészet. Azért itt haverkodás megy, rendesen isznak ezek együtt, meg, ha valakinek letérdel a gép, együtt legózzák össze, simán beönti mindenki a közösbe a vackait, aztán örülnek a kék füstnek. Nagyon jó a hangulat, közvetlen, szerény és kedves a stílus. Ettől még jól látható, hogy ezek a srácok a ketteslétrával is gyorsabban mennek körbe bármilyen pályán, mint én a saját motoromon. El is döntöttem, hogy a következő versenyre felkészülten érkezek és megpróbálok valami használhatót írni róluk.

(szpíd)

Mennyire lejt a hazai pálya? Mindenkinek van kedvenc, vagy nagyon jól ismert pályája. Ha lehet egyáltalán ilyet mondani, akkora  KakucsRing Ernszt Norbi és Gudmon Zoli hazai pályája.

Norbi 15 éves kora óta kőröz itt és Zoli is minden bizonnyal több kört teljesített, mint a mezőny többi tagja összesen. Az engedélyük nélkül nem nőhet fűcsomó, nem túrhat vakond, nem keletkezhet új huppanó.
A MAMI kupa és OB harmadik fordulója ezen a szűk kanyarokkal tűzdelt pályán került megrendezésre. Az 1050m-es pályán 13 kanyar van. A Hungaroringen 14. És az 4381 méter hosszú. Nagyon melós és nehéz megtalálni rajta a leggyorsabb nyomvonalat. Sokan már pénteken megérkeznek, edzenek, beállításokat tesztelnek, sátrazás, haverokbulifanta…. Helyett sok sör.

Igazi, hamisítatlan, trópusi kánikula várta a versenyzőket. Szombaton indult a kupanap egy szabadedzéssel, két időmérővel és a futammal. Ernszt Norbi néhány nappal ezelőtt összecsukta a motorját, így mostanra a saját kezűleg kivágott plexi pontosan úgy nézett ki mint egy FJR Yamaha túraplexije. De ez nem akadályozta a kiváló köridőkben. Molnár Pisti egy legális, Fanni nevű doppingszert vetett be, ami meg is látszott a teljesítményén, a negyedik helyre kvalifikálta magát.
Ernszt és Gudmon jó tempót ment az időmérőn, Ernszté lett a pole.
A futamon a rajt Zolinak jött ki jobban, Szokolics próbálta velük tartani a lépést, de túlvállalta magát és a hatodik körben bepanírozta a motorját. Így a dobogóért Sándor Balázs és Molnár Pisti küzdött az utolsó kanyarig, ebből a csatából Balázs állhatott a dobogó legalsó fokára. Ernszt Norbi és Gudmon egész versenyen egymást cukkolták, Norbi az utolsó előtti körbe megelőzte Zolit és nyert, ám sikán átvágásért megbüntették, így mégis második lett. Csanálosi Karcsi sikeresen tartotta maga mögött Nagy Rolandot, a 6. és a 7. helyért ment a csata. A 8-9. helyen Hercegh Dani és Bajcsy András két ezredes befutót produkált. Ami elképesztően szoros, 5 centi körüli különbséget jelent.
Laci elég csüggedten vette tudomásul hogy a motorja a kiemelten pontozott tripla szaltó következtében A-tól Z-ig elgörbült, de jött a segítség. Néhány izmosabb sporttárs gyakorlott mozdulatokkal húzta helyre a görbült idomtartókat, ragasztotta ducktape-pel az idomokat és pótolta az elkopott csavarokat. A gép a vasárnapi edzésre már készen is állt.
Mario Mihajlovic, alias Majo, egy blokkhibás motorral érkezett, ami az otthoni próba során egyszerre került egyes és hármas fokozatba, a fogak recsegtek és a hátsó kerék blokkolt. Majo bepakolt a buszba és irány Kakucs, mondván majd szombat este megoldjuk valahogy. A depó betonján, egy koszos szőnyegen, laborkörülmények között, percek alatt bomlott darabjaira az Aprilia. Tanácstalan tekintetek villantak. Vajon mitől történt ez. Végül kiderült, hogy egy alátétet sikerült kihagyni a (Mc)mestereknek! Innen egy másik váltó, onnan egy új tömítés, máshonnan O gyűrű és olaj. A szakavatott depoprofesszorok kezei között néhány óra múlva az éjszaka csendjét a feléledt RS hangja törte meg. Leginkább, ahogy különböző helyekről érkezett fogaskerek sivítva próbáltak összebarátkozni.
Vasárnapra Gudmon Zoliék ismét bevetették az erősebb hajtóművet és mivel Norbi motorja néhány kör után elkezdett túlmelegedni, ez komoly teljesítményveszteséggel járt. A vasárnapi futamokat Zoli nyerte.
Az időmérő szorosra sikerült. Gudmon négy századdal lett első Norbi előtt. Sándor Balázs kilenc századdal a lett a harmadik Laci előtt. Az ötödik Molnár Pisti lett, Hercegh Dani, Csanálosi Karcsi és Petrovics Feri 3tizeden belül hozták a 6.-7.-8.-dik helyet, utánuk Nagy Roland, Bajcsy András, Mihailovic Mario és Pátkai Miklós következett. A futamon Miklós rajtja sikerült a legjobban, négy pozíciót is előrelépett, de sajnos néhány kanyaron belül el is bukta. Végül motorhiba miatt kénytelen volt kiállni és a motort sajnos nem sikerült megjavítani a következő futamra.
Az első futam első körében Norbi tanárian körbemotorozta az első gumijával küszködő Zolit, ám ahogy a gumi később éltre kelt Norbi motorjából pedig elkezdtek távozni a pacik, Zoli visszavette a vezetést. A harmadik helyen Balázs és Szokolics Laci küzdött. Laci láthatóan gyorsabb lett volna, de nem talált fogást, így a negyedik helyen futott be.
A középmezőnyben nagy csaták voltak, Nagy Roland az utolsó köröket olyan keményen megnyomta hogy ledolgozta a közel két mp-es hátrányát és mindössze egy tizeddel futott be Hercegh Dani mögött a nyolcadik helyen.

A második futamon Norbinak nem sikerült megismételni az előzést, így Gudmon-Ernszt sorrendben intette le őket a kockás zászló. Szokolics tanult az előző futamból és egy jó kigyorsítás után az egyes kanyarban kifékezte Balázst, majd elkezdte kiépíteni az előnyét. Mögöttük néhány tíz méterre Molnár Pisti érkezett. Laci öt körrel a vége előtt nyugtázta, hogy az előny meg van, és kényelmesebb tempóra váltott. Balázs viszont nem adta fel és elkezdett felzárkózni. Laci nem vette észre és végül a befutónál hét századdal előbb ért be Balázs. Petrovics Ferit az utolsó körben kibillentette a ritmusából ahogy Gudmon Zoli lekőrözte őt, erre a mögötte érkező Hercegh Dani azonnal lecsapott és elhappolta Feri elől a hatodik helyet.

(yh)